Az elmúlt napokban óriási káoszt okozott Európa közlekedésében, hogy az izlandi Eyjafjallajokull vulkán kitörése miatt a hatóságok megtiltották a légtérhasználatot, s így a repülőgépek a kifutópályákon vesztegelnek. A közgazdászok egyből azt kezdték számolgatni, hogy ez mekkora veszteséget fog okozni a légitársaságoknak, és mekkora hasznot a vasúttársaságoknak és buszos vállalkozásoknak, aki az utasok tömegeinek szállítását átvállalták, illetve a szállodáknak, amelyek elhelyezik az elutazni nem tudó embereket. De nem csak ilyen kézenfekvő dolgokról spekulálnak, hanem azon is, hogy mindez hogyan hat a benzinárra, a tőzsdékre, és az európai gazdaság kilábalására a világválságból. Mások meg azt számolgatják, hogy vajon meddig köpi még a hamut a vulkán? Mert legutóbb nagyjából egy évig füstölgött. Ha pedig ez most is így lesz, akkor a széljárástól függően arra kell számítani, hogy a légiközlekedés havonta többszört is le fog állni néhány napra, vagy akár hétre is. Ez meglehetősen aggasztó lehetőség, mert a következtében légitársaságok fognak csődbe menni, és sokezer ember válik majd munkanélkülivé. És nem csak a légiközlekedési ágazatban, hanem a turizmus területén is, ami Európában az egyik legjelentősebb gazdasági ágazat. Ugyanis ha nem lehet a tengerpartra vagy a kiemelt turisztikai célálomásokra elrepülni, akkor a turisták otthon maradnak. Ez az amúgy is ingatag pénzügyi helyzetben lévő mediterrán országokat súlyosan fogja érinteni, míg az észak-európai államok nemzetgazdaságának talán jót tesz majd, mert a nyaralásaikat belföldön intézik majd. Nyilván ez egyelőre csak spekuláció, és nehezen megjósolható, hogy pontosan mi fog történni, ha valóban csak nagyon korlátozottan lehet a következő hónapokban repülni Európában. Még az is megtörténhet, hogy a vulkán megnyugszik, és egy hét múlva mehet minden a régi kerékvágásban. 

Nem akarok olyan nyilvánvaló és közhelyes dolgokra sok időt vesztegetni, hogy lám, a természet ereje milyen hatalmas, és mennyire ki vagyunk szolgáltatva neki; meg hogy a Föld története során egy-egy vulkánkitörés olykor tömeges kihalást okozott, és nem is a közvetlen hatásával, hanem hosszú távon, a légkörbe juttatott hamu révén bekövetkező globális lehülés miatt. Mindnyájan tudjuk, hogy bármikor bekövetkezhet egy ilyen óriási vulkánkitörés, vagy akár egy aszteroida is bármikor belénkcsapódhat. Inkább arra irányítanám rá a figyelmet, hogy milyen fontos, hogy tisztában legyünk a bolygónk működésével. 

Ismerd meg bolygódat, hogy jobban tiszában legyél önmagaddal! 

Az ember önértékeléséhez, és ahhoz, hogy megértse kicsoda és micsoda is ő, illetve hol helyezkedik el a kozmoszban, elengedhetetlenül fontos, hogy a lehető legalaposabban ismerjük a természeti folyamatokat, a bolygó nagy rendszereinek működésmódját, mert ez elemi érdekünk. Ha megértjük, hogy a tetteinkkel, az életmódunkkal hogyan avatkozunk bele ezekbe a folyamatokba, akkor talán óvatosabbá és megfontoltabbá válunk. Ha szembesülünk sérülékenységünkkel, és kiszolgáltatottságunkkal, akkor talán jobban tiszteljük majd a természetet, és egymást is, mert ráébredünk, hogy egy hajóban evezünk mindnyájan. Minden tettnek következményei vannak, és minden cselekedet kihat az egész rendszerre, mert az elemei bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A világ, amiben élünk, a világunk, tulajdonképpen élőlények hálózata, amelyben maga a Föld is tekinthető élő organizmusnak. 

A repülés csodálatos közlekedési mód, az ember leleményességének és szervezőkésségének diadala. De eléggé környezetszennyező közlekedési mód. Ennél fogva a használatát ésszerűbbé kellene tenni. Aki Budapestről Bécsbe repülővel megy, az hülye. A repülést nagy távolságokra történő utazáshoz lenne célszerű használni. A középtávú utazásokra, főleg Európa esetében, a legmegfelelőbb eszköz a vasúti közlekedés. Mindenképpen a gyorsavasút-hálózatot kellene fejleszteni, mert az elektromos áramot használó, akár 300Km/h sebességgel haladó, kényelmes, nem környezetszennyező vonatok szinte tökéletes megoldást jelentenek. Az elektromos áram a legtisztábban előállítható energiaforrás, így minden olyan közlekedési eszköz, amely elektromos hajtással halad, preferálandó a fosszilis energiát használó járművekkel szemben.

Végezetül egy nagyon előremutató kezdeményezésről szeretnék beszámolni. Egy olyan megoldásról, amely még csak tesztelési szakaszban jár ugyan, de jó példa arra, hogy a közlekedés, a helyváltoztatás, amely az ember egyik alapvető igénye és tevékenysége, lehet nagyon is környezetbarát. A franciaországi Toulouse városában energiatermelő járdát állítotak tesztüzembe. A rajta járó gyalogosok mozgási energiáját alakítja elektromos energiává, amivel aztán éjszaka meg lehet oldani az adott járdaszakasz világítását. Milyen egyszerű, olcsó, hatékony, ésszerű, egyszóval nagyszerű megoldás! Miért nem kezdjük el az összes utat és járdát energiatermelőre cserélni? Sőt, miért nem energiatermelő az összes padló minden házban és lakásban? Milyen érv szól ellene? Ha valaki tud ilyet, az írja meg nekem. Az nem érv, hogy mert drága. Nem drága. És főleg akkor nem lenne drága, ha olyan letrejedt lenne, mint a mobiltelefon. Harminc éve senkinek se volt, ma mindenkinek van. Ha demagóg akarnék lenni, azzal érvelnék, hogy pocsék minőségben felújítani az uatakat és ezt a felújítást néhány évente megismételni nem drága, energiatermelő utakat építeni meg drága, mikor azzal meg lehet termelni az utak megvilágításához szükséges energiát is? Érdekes.

Szóval az üzenet csak az, mint mindig. Haladjunk végre a korral, és éljünk kicsit ésszerűbben! Karoljuk fel a jó ötleteket, megoldásokat, és tegyünk annak érdekében, hogy elterjedjenek. Járjunk elöl jó példával, vagy legalább beszéljünk róla, és adjuk tovább az információkat. Terjesszük az ismeretet.