2010. február 6.

http://index.hu/tudomany/2010/02/05/kihalt_a_vilag_egyik_legosibb_nyelve/
Kihalt a világ egyik legősibb nyelve a 65 ezer évesre becsült bo, miután meghalt az utolsó ember, aki még anyanyelveként beszélte.
Szomorú, de egyben arra is rámutat, hogy a dolgok változnak. Embercsoportok, népek, nyelvek, fajok jönnek-mennek a Földön, és könnyen az emberi civilizációval is megtörténhet, hogy csak egy rövid epizód lesz a bolygó életében.
Ezen a linken (http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/8498534.stm) keresztül meg is lehet hallgatni a bo nyelvet.
Szerintem gyönyörű. Olyan mint a csecsemők beszéde, és egyben olyan is, mintha egy varázslény, egy tündér vagy manó beszélne. Most úgy érzem, kedvem lenne az egész életemet a bo nyelv kutatásával tölteni. Ez egy olyan ősi nyelv, hogy gondolatok artikulációjának egyik első eszköze volt. A bo olyan nyelv, amelynél még nem a nyelv határozta meg a gondolkodást, hanem a gondolkodás a nyelvet. Hihetetlenül izgalmas.
Boa Sr nyugodj békében. Remélem a nyelved azért valahogy megőrződik. Merem remélni, hogy összegyűjtötték a teljes szókészletét, a nyelvtanát, és a kiejtését is. Mert akkor is halott nyelv lesz ugyan, de legalább valamilyen formában mégis fennmarad.
Milyen lesz majd az, amikor csak egyetlen ember érti majd a magyart? Ha elképzelem, hogy majd ő valamilyen véletlen folytán elolvassa ezt a bejegyzést, mert megdöbbentő módon meglesz még, akkor megborzongok. Őrizzük és ápoljuk a nyelvünket, mert bár nem ősi, sőt, nagyon is fiatal, de olyan becses tartalmakat hordoz mit például: József Attila versei, vagy Lázár Ervin meséi, vagy a népdalaink.

Nincsenek megjegyzések: